Megfelelő szilárd égetési zsír,


Az egyes hulladékok jellemző tárolási és mozgatási módjai: a szilárd hulladékot megfelelően kialakított bunkerben tárolják. Mozgatását és adagolását polipmarkolós híddaruval végzik; a nem szivattyúzható iszapot és nagy viszkozitású a szakmai gyakorlatban pasztásnak nevezett hulladékot megfelelően kialakított kazettás bunkerban tárolják.

megfelelő szilárd égetési zsír

Mozgatását és adagolását serleges markolóval ellátott híddaruval végzik a tárolótér szükségszerűen fűthető ; a szivattyúzható iszapot és a nagy viszkozitású hulladékot fűthető, zárt tartályban tárolják, mozgatásukat és adagolásukat szivattyúval végzik; a folyékony hulladékot fűthető, zárt tartályban vagy hordóban tárolják.

Mozgatását és adagolását speciális szivattyúkkal végzik. A tárolóterek kapacitását az égetőmű óránkénti teljesítménye, az üzemidő és a hulladék térfogattömege határozza meg.

Hulladék ABC

Az üzembiztonság érdekében min. Magas-és mélybunkereket különböztetünk meg aszerint, hogy a bunker fenékszintje milyen mélyen helyezkedik el a külső terepszinthez képest. Gyakoribbak a magasbunkerek, amelyekbe a gépjárművek magasított ürítőtérről rámpáról ürítenek. A megfelelő szilárd égetési zsír készülhetnek osztatlan és osztott kazettás belső térkialakítással Az esetleges bunkertüzek gyors elfojtása érdekében a tárolótereket hatékony félautomata tűzoltó berendezésekkel szerelik fel.

Kerti hulladékégetés

A bunkereken belül a hulladékot többnyire polipmarkolós vagy serleges híddarukkal mozgatják, keverik és adagolják a tűztérbe.

Különösen kisebb berendezésekhez speciális képzésű acéllemezes szállítóhevederek is alkalmazhatók. Általában az adagolás egyenletessége lényegesen kihat az égésfolyamat minőségére, a tűztér közel állandó hőterhelésére, ezért a kezelőszemélyzet szakértelme, figyelme különösen fontos a jó minőségű üzemelés szempontjából. A kevert, homogenizált hulladékokat a daru az adagológaratba táplálja.

Az adagológarat kettős zárrendszere megakadályozza a füstgáz és láng kicsapódását, ill. A garatokat általában vízzel hűtik és izotópos szintjelzővel látják el.

Újrahasznosítási ismeretek

A garatból a hulladék gravitációsan csúszik az adagolóberendezésbe. Az adagolók folyamatosan juttatják a hulladékot a mindenkori tüzeléstechnikai és terhelési viszonyoknak megfelelő mennyiségben és ütemben a tűztérbe.

Közigazgatásilag 23 kerületre oszlik.

A szilárd és nem szivattyúzható iszaphulladék általában különleges előkezelést nem igényel kivéve, ha a kemence szerkezeti megoldásai miatt méretcsökkenés szükséges, pl. A folyékony és szivattyúzható iszaphulladékot fűtött, zárt tartályban, ill. A hulladék a konzisztencia, a fűtőérték és a jellemző kémiai tulajdonságok összeférhetőség figyelembevételével elkülönítetten vagy esetenként keverten tárolható.

A tartályparkot és a hordós tárolókat a vegyi üzemek telepítésekor alkalmazott biztonsági és tűzvédelmi előírások figyelembevételével kell kialakítani. A költségek szempontjából előnyösebb 4 súlycsökkentő segítő felszíni telepítés.

Különös figyelmet kell fordítani arra, hogy csőtörés, szelepszivárgás, túlfolyás stb. Gyakori megoldás a tartályok kármentesítési funkciót is teljesítő, vasbeton műtárgyon való telepítése.

ANTSZ - Tájékoztató az illegális hulladékégetés humán- és környezet-egészségügyi kockázatairól

Az anyagok be-és kitárolását teljesen gépesítetten szivattyúk, csővezetékek végzik. Hordós tárolás esetén a hordókba esetleg bedermedt anyag kiolvasztását általában gőzfűtésű zárt kamrákban oldják meg. Az anyagmozgatást szivattyúk — szükség szerint inert gáz nitrogén felhasználásával — végzik. A folyékony hulladék és iszap többnyire égetés előtti előkezelést igényel, amit a hulladék anyagi jellemzői és az égetőrendszer kialakítása határoz meg.

A legszükségesebb előkezelési módszerek: méregtelenítés és semlegesítés, ülepítés dekantálásvíztartalom csökkentés, emulzióbontás, homogenizálás.

megfelelő szilárd égetési zsír

A folyékony hulladék és a szivattyúzható iszap tűztérbe adagolását arra alkalmas égetőfejekkel végzik. Ezek lehetnek belső és külső keverőterű, valamint szónikus megoldásúak, kis-és nagynyomásúak. A folyékony hulladék a tároló edényzetből kiürítéssel közvetlenül is adagolható a tűztérbe, ha erre a kemence szerkezeti kialakítása és hőviszonyai lehetőséget adnak.

megfelelő szilárd égetési zsír

Tüzelő berendezések A hulladékégetők legfontosabb része a tüzelőberendezés. A tüzelőberendezések két fő csoportját: a rostélytüzelésű és a rostély nélküli hulladékégető berendezések alkotják. A rostélytüzelésű berendezéseket főleg települési szilárd és termelési szilárd hulladék és bizonyos korlátozásokkal iszap halmazállapotú termelési hulladék égetésére alkalmazzák.

A rostély nélküli hulladékégetők főleg folyékony és pasztás hulladék, valamint iszap égetésére használatosak, azonban némelyik megoldás szilárd hulladék szupernóva zsírégető is megfelelő.

További ritkábban használatos rostélytípusok: fölétoló rostély, kosárrostély, forgórostély. A rostélyok egyrészt biztosítják a hulladék állandó keverését, mozgatását, másrészt az égéságy megfelelő levegőztetését teszik lehetővé.

A hulladékégetők leggyakoribb rostélytípusai. A feltételeknek legjobban a hengerrostély, az ellenáramú megfelelő szilárd égetési zsír a visszatoló rostély felel meg. A primer levegő a tüzelőanyagágyba vezetett alsó szél és az oldalfalakról bevezetett levegő az összes levegőszükségletnek kb.

Ez egyben a rostély hűtését is biztosítja. A kiszárítási és begyújtási zónába vezetett alsó szél célszerűen — °-ra előmelegítendő. Az égésgázok levegővel keveredése és kiégetése a tűztérben történik. A tűzterek átlagos termikus terhelhetősége — MJ m3 × h. A füstgáz és a levegő áramlási iránya szerint egyenáramú, ellenáramú és kombinált áramú tűztérformák különböztethetők meg Az egyenáramú tüzelés során a megfelelő szilárd égetési zsír fűtőértékű tüzelőanyag kiszárítása és begyújtása nehezebb.

Ezt a gondot az égéshez használt levegő előmelegítésével csökkentik.

A leggyakoribb légszennyező anyagok jellemzői és egészségügyi hatásai

A két megoldás közötti áthidaló megoldás a kombinált áramú, vagy kettős égésterű Ez utóbbiban az egyenáramú — szárítási és gyulladási zónából származó — rész gázáramot elterelik és a turbulencia zónában a fő égési zónából érkező forró gázárammal és a befúvott szekunder levegővel összekeverik a tökéletes kiégetés érdekében.

A nagyobb fűtőértékű hulladékok esetében a forró zónán való biztos áthaladás miatt az egyenáramú tűztérmegoldásokat részesítik előnyben. Erősen ingadozó fűtőérték-tartomány esetén előnyösebbek a turbulencia zónájú kombinált áramú tűztérformák.

Természettudományi Társulat, Budapest, A zsírok és zsírszerû anyagok olajok annyira elterjedtek a növényvilágban, hogyha csekély mennyiségben is, de majdnem minden növényi alkatrészben feltalálhatók. A növények egyes részei és pedig leggyakrabban a magvak, súlyuknak mintegy felét kitevô magas zsírtartalommal bírhatnak. Az állatvilágban a növényvilághoz hasonlóan szintén igen elterjedtek az olaj- és zsírféleségek. Sokszor vastag rétegekben, laza sejtek közé ágyazva, vagy bôr alá rétegezve, mint "szalonna", a hasüregben, mint "háj", a szárcsontokban és koponyaüregben, mint "velô" vannak felhalmozva.

A szekunder levegő részarányát célszerű kis értéken tartani. A nagyobb részarány nem optimális tüzelésre utal. A kisebb részarány főként egyenáramú tüzeléssel valósítható meg és részben a kombinált áramú tüzeléssel a forró zónán átkényszerített gázáramban az égéstermék bomlási maradékai kevesebb levegő bekeverésével érhetők el. A szekunder levegő hőmérsékletét az utóégetőtér szén-monoxid-tartalmától függően kell szabályozni.

Hulladék ABC - Kisalföldi Kommunális Hulladékgazdálkodási Közszolgáltató Nonprofit Kft.

A befúvást nagy impulzussal kell végezni. Kettős égőtér kialakítás Az égetendő anyag fűtőértékének ingadozása miatt gyakorlatilag nem nélkülözhető a póttüzelés, amihez olaj-vagy gázégőket használnak. A póttüzelés célja és az égők beépítési helye szerint megkülönböztetünk stabilizáló-és teljesítményégőket.

megfelelő szilárd égetési zsír

Az égőket a hatásosabb kiégetés érdekében célszerűbb közvetlenül a tűztérben és nem az utóégető tér elején beépíteni. A tűztérfalazat a tüzelőberendezés egyik legkritikusabb része, amelyet úgy kell kialakítani, hogy egyensúly legyen a túlzott mértékű hőelvonást és a tűztérfalazat elsalakosodását okozó tűztérhőmérséklet között.

Fontos a megfelelő szilárdság és a koptatóhatással szembeni ellenállás, valamint a hőingadozásokkal és a kémiai hatásokkal szembeni rezisztencia. A kevésbé igénybe vett tűztérfalazathoz samott típusú bélést, az erősebben igénybe vett részekhez pedig SIC és műkorund anyagú falazatot készítenek. A tűztérhőmérséklet az égéslevegő mennyiségével és hőmérsékletével, valamint a szükség szerinti póttüzeléssel a kívánt határok között tartható.

A rostélytüzelésű égetőket is folyamatosan fejlesztik. Ennek célja a megfelelő szilárd égetési zsír tüzelés, a biztonságosabb üzemelés fokozása és a másodlagos környezetszennyezés csökkentése.

A leggyakoribb légszennyező anyagok jellemzői és egészségügyi hatásai A szén-monoxid CO A szén-monoxid színtelen és szagtalan, redukáló hatású gáz, a szénvegyületek tökéletlen égése során képződik. Mind zárt térben, mind szabad levegőn kockázati tényező. Zárt térben fokozottan veszélyes, hiszen ott könnyen földúsulhat.

Rostély nélküli berendezések A rostély nélküli hulladékégetők főként a tűztér kialakításában különböznek a rostélyos berendezéstől. A rostély nélküli hulladékégetők tűztere általában hengeres, ezáltal majdnem kétszeresére növelik a hősugárzás intenzitását.

Ez kisebb veszteséget okoz. Ezek a berendezések típustól függően salakolvasztásos üzemmódban is üzemeltethetők. Lényegesebb típusaik: forgódobos kemencék, égetőkamrák, emeletes kemencék, fluidizációs kemencék, egyéb speciális tűzterek. A forgódobos kemence tűzálló falazattal kibélelt hengeres tűztér, amely a vízszinteshez képest enyhén lejt és lassan forog. A fordulatszám és a dőlésszög változtatásával szabályozható a hulladék tartózkodási ideje. Az anyagi jellemzőktől függően a hulladék kiégetési időtartama a kemencében 15—70 min.

A kemencébe táplált anyag folyamatosan keveredik, a keveredés során fellazult anyagból a bomlási és égési gázok gyorsan távoznak és ezáltal a viszonylag kis dobhőmérsékleten is gyors és egyenletes égés érhető el. A hulladék mozgása a dobban kétirányú. Egyrészt a henger palástjával együtt mozog, majd visszacsúszik, miközben tengelyirányban is elmozdul. Az égéságy és a falazat közötti súrlódás következtében az ágy keresztmetszetében elnyúlik és konkáv formát vesz fel, ami által megnő az égéságy aktív felülete is.

Ez a kétirányú mozgás az anyagforgalom és a tökéletes elégés szempontjából is nagy jelentőségű.

megfelelő szilárd égetési zsír

A hulladék és a füstgázok áramlási iránya egyenáramú üzemmódot eredményez, ami a szárítási-gyulladási zónából származó bomlási termékek forró zónán való megfelelő szilárd égetési zsír teszi lehetővé, és így lényegesen javul a kiégés hatásfoka. Az A forgódobos kemence hőmérsékleti szakaszai.

Ez fokozza a beadagolt anyag előmelegítését és kigázosodását, valamint hatásos kiégetését. A dob végén a kiégés folytán keletkezett füstgázok nagy mennyisége és a hőmérséklet növekedése miatt az áramlási ellenállás olyan belső turbulenciát eredményez, amely az égetési folyamatot jelentősen segíti.

Ezáltal a gázáramban jelenlévő még éghető gázok és gőzök által elragadott pernye teljes kiégetése is elérhető. A jó turbulencia ellenére sem biztosítható azonban mindenkor az égésgázok tökéletes kiégetése magában a tűztérben, ezért a forgódobhoz — °C hőmérsékleten üzemelő utóégető tér csatlakoztatása általában nem nélkülözhető.

Itt az égésgázokat biztonságosan olaj-vagy gázégőkkel égetik el. Az utóégető térben folyékony hulladék elégetésére nyílik lehetőség. Az utóégető tér többnyire négyszög keresztmetszetű. Újabban az optimális áramlási viszonyok érdekében kör keresztmetszetű utóégető terek kialakítását szorgalmazzák.

A forgódobos kemence fejrészénél adagolják megfelelő szilárd égetési zsír a hulladékot, a póttüzelőanyagot és az égéslevegőt. A salakot nedves rendszerű salakkihordóval távolítják el. A forgódobos kemencében a légfelesleg-tényező szerkezeti okok miatt igen nagy átlagosan 2—2,5.

Ez jelentősen növeli a ventilációs energiaigényt. A kemence szokásos tűztérhőmérséklete °C. Salakolvasztásos üzemben a falazat védelmére vékony védő salakréteg előzetes felvitele szükséges. A védő salakréteg vastagsága a tűztér terhelésétől, a salak olvadáspontjától és a tűztér hőmérsékletétől függ. Általában — mm-es, max. Az egyenletes salakréteg fenntartásához a hulladékot homogenizálni kell és adalékanyag pl.

Szerkezeti megfontolásokból a dob legnagyobb átmérője 3,5—4 m, hossza pedig 8—12,5 m.

Ennél nagyobb átbocsátási teljesítmény is elérhető ugyan a fűtőértéktől függően — max. A forgódobos kemence felépítésének vázlata. Az égetőkamrák horizontális vagy vertikális elrendezésű, kifalazott hengeres égésterű, fix kemencék, amelyekben megfelelő áramlási viszonyok kialakításával és különböző porlasztókkal, adagoló égetőfejekkel égethető el folyékony hulladék, valamint iszap.

Egyszerű felépítésük és rugalmas alkalmazási lehetőségeik miatt igen elterjedtek. Áramlási viszonyaik szerint vannak párhuzamos áramú, keresztirányú, ellenáramú és ciklon rendszerű kemencék A forgódobos kemencével felszerelt korszerű veszélyes hulladékégető mű.

Égetőkamrák alaptípusai. Ezt a típust többnyire a könnyen porlasztható, jól égethető folyékony hulladékok égetésére használják. Ilyen rendszerű kemencének legnagyobb a mérete.

A keresztáramú tűztérkiképzés a jobb megoldás. A szekunder levegőt több radiális furaton át, nagy kinetikai energiával a kamra tengelyére merőlegesen fújják az égéstérbe. A keresztáramlás révén egyrészt az égési levegő a forró füstgázzal keveredve előmelegszik, másrészt a félig elégett, ill. Az ilyen rendszerű kemence rövidebb és így építési költsége is kisebb.

Ciklon rendszerű égetőkamra vázlata. Főként ez a típus alkalmas iszapállapotú és pasztásesetleg előaprított szilárd maradék égetésére is.

Ez esetben utóégető teret is kell csatlakoztatni hozzá úgy, mint a forgódobos kemencéhez.

megfelelő szilárd égetési zsír

Keresztáramú kemence kétkamrás változatban is készül úgy, hogy a beadagolás közelében alakítanak ki egy ún. Az előégetést végezhetik légfelesleggel és léghiánnyal is. Ez utóbbi akkor célszerű megoldás, ha a hulladék szerves nitrogénkötései miatt a nitrogén-oxidok csökkentését kívánják elérni.

Újrahasznosítási ismeretek | Digitális Tankönyvtár

A lángtér utáni reakciótérbe vezetik be a keresztáramú szekunder levegőt és itt égetik megfelelő szilárd égetési zsír tökéletesen az égésgázokat. Az intenzív keveredés és a zömök építési mód követelményeit figyelembe véve alakították ki az ellenáramú kiképzést. Az égéslevegőt több szabad sugárban, egymással szemben fújják be, ezáltal az érintkezési sávokban igen intenzív és állandó jellegű keveredési zónák jönnek létre.

Ezt a típust szinte kizárólag folyékony hulladék égetésére használják, sok esetben salakolvasztásos megoldással. Az égetőkamrák speciális változata a ciklon rendszerű tűztér, amely leggyakrabban vertikális elrendezésű. A hengeres tűztérbe tangenciálisan vezetik be több furaton át a nagy sebességű szekunder levegőt és így a tűztérben lévő gázoszlop körmozgását idézik elő.