Térkép gyújtogatás zsírégető

Dunántúli napló, Varázserővel csengjen aztán Sorra, új sor egy tündértájról, Szavaknak színes szőttesével Szóljon az írás Baranyáról!

Csak tőlük eredhet ez a szó, mert a hangoknak ilyen sorát aligha szerkeszthet­ték egybe a régi magyarok! Amikor az ősi baranyai dűlő­nevek között kalamászos há­zak, kalamászkemence megje­lölésekkel találkozunk, hajla­mosak vagyunk arra, hogy azon helyben keressük a tóto­kat, akik ezeket a neveket a térképcsinálóknak bemondot­ták.

Zsírégető titkok - 2 trükk amiről senki sem beszél

Hanem a tótok nincsenek sehol a dűlőnevek szomszédsá­gában! Hogy régebben ott le­hettek-e, azt meg nem olyan egyszerű eldönteni. Ke­ressük az összefüggést, a szó magyarázatát. Csak annyival le­szünk ettől okosabbak, hogy tudjuk: a kalamász nem mai micsoda.

Közét háromszáz éve emlegetik. Baranyában az a fetünö, hogy ezek a kalamássZal ösz- szeragadt nevek mindenütt a régi üvegfújó üzemek, üveg­nagy kalamászkemencék bolto­zatos tetejére rakták.

Olyan erősen tüzeltek a kemencék­ben, hogy a tetejük erősen át- tüzesedett. A nagy melegtől kiolvadt a fölrakott fenyőtus- kók gyantája és szépen lefolyt a kemence tetejéről a két olda­lon levezető csatornába, ahol hordókba vagy favödrökbe gyűjtötték.

Ahol azonban kala­mász csordogált, volt ott faha­huták, tégla- cserép.

1. Hogyan lehet lefogyni egy harcos számára
2. Sőt, még egy tátrai sas sem igazán kottyan meg.

Az épületeknek már a nyomát sem lelni, de a kalamászról ma is szól az írás, a kalamászkemencék helyét el­árulja a föld. Adták is ezt Bara­nya erdei bőven. A térkép gyújtogatás zsírégető fáknak másra már nem hasz­nálható része, a földből kiásott tuskó lett a tüzelőanyag. A földből kiásott fenyőtuskókat mu is bőven. Ez a mai lúg­nak, mosópornak az őse, a ka­lamász pedig a kerékzsír, a ko- esikenőcs elődje.

Fuvarozták is innen a jó baranyaiak mind­kettőt messze földre: Somogy­ba, Zalába, az Alföldre, de Horvátr, azaz Tótországba is. A dűlőnevek makacsul őrzik a múltnak ezt a darabját. Ezek voltak a kalamászos házak, hamuhá­zak lakói. Kint éltek az erdőn, rakták, élesztették, vigyázták a nagy tüzet, hogy jól csordogál­jon a kalamász.

Éppen csak tengették életüket, és a nélkü. A kalamászosY tót, kalamászos edény, kalamá-p szos szekér többféle használa- tos kifejezések voltak.

KALOhírek - cimkék (5554)

Így szól az ből wa! Regélnek akikor is, ha mozdulatlanul állnak!

A nép tudja a fák meséit. Tud­nak egyet-mást a régi írások is. Aki velük tart barátságot, az mondhat valamit a fák me­séiről. Vannak a baranyai faluk­ban, községek határában öreg tölgyek, vén hársfák, térkép gyújtogatás zsírégető szelídgesztenyék, amelyeket több száz éves oklevelek em­legetnek.

Ezeknek meséjét többnyire ismeri a falu népe. Hanem az utcán glédában álló eperfáknak, vadgesztenyéiknek, a szinte minden udvarban meg található öreg diófának törté­nete ritkábban kerül szóba. Ezekről lassan meggátolja a kávé a zsírégetést?, hogy mikor, miért is kerültek oda.

Biztosan megvolt az oka, hogy odekerüljenek olyan hosz szú sorban! Az utcás települések a mi megyénkben későbbi eredetű­ek. Az ősi falu a csoportos, utcanélküli település, többnyi­re valamely erdőirtásban ke- letkezett. Á nép itt fokozato­san szorította hátra az erdőt, hogy termőföldet, kertet hódít­son el tőle. Az erdőinek egy- egy fája azonban ottmaradt a faluban. Néha a határban ma­radt meg az erdő fáiból egy- egy sor valamilyen dűlőut vagy határút mentén.

Az Ár­pád-kori ősi hársfaerdők, háms- fás völgyek emlékét így őrzi több ilyen hársfasor, meg egy néhány falunév, földrajzi név. A gesztenyék, eperfák, diófák sora azonban nem ilyen erdők­ből maradt vissza, nem ezek­nek emlékét őrzi. Más azoknak a története!

Bár megyénkben légen is volt kő bőven, a népi építke­zés anyaga nem ez volt, ha­nem inkább a fa.

A gerendás házak, hrott-falú sövéjWHfadú »áro­zott épületek általánosak vol­tak. Tetejük nád, szalma vagy száraz fű, és csak jóval ké­sőbb zsindely és cserép. A régi házak anyaga, a kutak kisebb száma miatt nagy- volt a tűz­veszély.

Kiírták a közbeszerzést Komárom

Alig van olyan falu, amelynek krónikája ne tudna egy-egy pusztító tűzvészről. Már a szabad tűzhely miatt sem volt ez ritkaság. A villám is eleget gyújtogatott zivata­ros nyári időkben.

Ba­ranya földjéről is sok selyem indul el.

Passardi János olasz származású pel- lérdi földbirtokos honosította meg a selyeimihemyótenyósz- tést és már ben gyárat is létesített a gubák selymének földolgozására. A szegénység a hasznosságba kapaszkodik, hogy a maga életét megszé­pítse. Tolna megye új német faluiban tervszerűen telepítik a szederfákat, és ez a szokás meghonosodik Baranyában is. Még később megjelennek az országutak mentén a nyárfa­sorok. Úgy állnak itt, mint Olaszországban a ciprusok.

Fantasy Film kiadó termékei

A Dél-Dunántúl nyárfái, a má­séi, őket. A vármegye térkép gyújtogatás zsírégető átvette a jól bevált népi módszereket, és szabályrendeletet hozott. A dúslombú vadgesztenye fák vol­tak hivatva a tűz egyik utca­sorról a másikra való átterje­dését megakadályozni.

Hogy pedig az utcasor egyik házáról a másikra se terjedjen a tűz, ezt biztosította a diófa hatal­mas lombkoronája. Valahogy így kerültek a diófák a szőlő­hegyekbe is a présházak so­rába. Hanem az idő vén fájáról is hulldogálfak a levelek: évek futottak egymás után sorra! Alig takarodott ki a török Ba­ranyából, megjelennek a faluk­ban a nagy lombú szederfák eperfák. A nép fiai selyemher­nyót tenyésztenek, hogy simo­gyar ciprusok sötét lombjuk­kal sokszor emlékeztették né­pünk fiait azokra az észak­olaszországi tájakra, ahol kato­náskodásuk keserves éveit töl­tötték.

A nyárfasorok szépsége mellett hasznosságukról is el­gondolkoznak az országutak térkép gyújtogatás zsírégető a 5- ös súlycsökkenés, az ide­genek, a vándorló céhlegények, vásározók és vándorcigányok. Egy-egy jobb helyen megtele­pülnek az oláh-cigányok, a tekinővájás, a melence- és far- kan,ál-készítés fejszés, bicskás művészei, ök adják a háztar­tások számára a disznóöléshez a forrázótéknőt, a mosóteknő- ket, itató és etetővályukat, lisztes melencéket.

A kezdődő gyáripar még nem is gondol a nép ilyen igényeinek kielégí­tésére. A meghalt nyárfák használati eszközként vonul­nak be a falu térkép gyújtogatás zsírégető. Néhol le- i hét, nyolcat is.

Ugyan ki tud- ja, hol vannak a milleneumi fák? Volt itt azóta fahiány, volt gond és pusztulás is elég.

Hírkeresõ - a legnagyobb hírportál

I1 Néha pedig éppen az új életi1, szorította ki a múlt emlékeit. Ezek azonban nem zöi- dellmek, nem virágoznak. Ár­nyékot is alig adnak. Nem is fák ezek, csak villány dúcok, telefonpóznák. A maiakat már nem a dús lombú fák védik meg a tűzve­szélytől, hanem az autós tűz-J, oltók, akikhez a póznák drót- ján fut el a hír akár a hetedik határból. Nekem már nem am kell ez a fa. A gyümölcsösöm doktorai fészkelnek itt: ké: család cinke é6 egy fészek har­kály! Annál térkép gyújtogatás zsírégető háznál szokták venni, aho' az a vén diófa hajlik rá a ház ablakára.

Az oldalt összeállította: Vargha Károly, dr. Muszty L. Baranyának bátor fia, Gerde bajnok, hős dalia, Zsigmond király seregében Lent harcolt a határszélen, S mert sok pogányt összevágott, Híre föl a trónig szállott, S ahogyan az akkor illett, Királyunktól kapott földet.

Kastély készül nagy szaporán Gerde bajnok új birtokán. S ahogy kész a bajnok háza, Száz vendég jön lakomára! Dicsérik a gazdát, s népét, Kastélyának szép környékét, Kristályvízű kávás kútját, Földje minden titkát tudják, Am egy rejtély mégis akad, Arról nem hull le a lakat: Nem hagyták rá azt senkire, Mi is az új birtok neve, 4.

Már vány os szép nagy teremben Ott ül a száz vendég rendben. Az jobb! Az lehet!